Ige:

Olvasd Ézs 11,1-3a.

Folytatjuk az Ige tanulmányozását a Szt. Szellemről. Arról olvastunk, hogy a Messiáson, J. Kr.-on megnyugszik az Úr Szelleme. Aztán az Ige leírja, milyen a Rajta nyugvó Szt. Sz.

1.) Akin az Úr Szelleme megnyugszik

Korábban szó volt arról, hogy az Úr Szelleme rászállt emberekre, hogy képessé tegye őket a Tőle kapott feladat elvégzésére. De arról is volt szó, hogy emberekről el is távozhatott az Úr Szelleme. Emlékezzünk pl. Saulra!

Azonban J. Kr.-ra nemcsak rászállt, nemcsak rajta volt a Szt. Sz., hanem Rajta is maradt. Rajta megnyugodott. Mindörökre ottmaradt, letelepedett Rajta a Szt. Sz.

A harmadik isteni személy a másodikon, a Fiún megnyugszik.

Kérdezhetnénk: Rajta nyugszik, nem Benne? De Benne is! Teste a Szt. Sz. temploma volt. Sőt, földre születésekor a fogantatása is a Szt. Sz.-től volt.

Isten Szelleme az Úr Jézuson azt is jelenti, hogy Isten felkente Őt. A názáreti zsinagógában az Úr felolvasta Ézsaiás próféciáját, és önmagára alkalmazta.

Luk 4:18-19 Az Úrnak szelleme van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat, hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét. Szükséges volt a Szt. Sz., hogy J. Kr. mindezeket megtegye.

Ha az Úrnak a földi küldetésében szüksége volt a Szt. Sz.-re, hogyan tehetnénk mi bármit is Isten tetszésére a Szt. Sz. nélkül?! Lehetetlen! Csak a Szt. Sz. tesz képessé arra, hogy az Úrnak szolgáljunk, és az életünk hasznos legyen az Úr kezében.

2.) A felolvasott alapige 7 dolgot állít a Szt. Sz.-ről! Olv. Ézs 11,2.

Az Úr szelleme; bölcsesség és értelem; tanács és hatalom; az Úr ismeretének és félelmének szelleme. A Szt. sátor 7 ágú mécstartójához lehetne hasonlítani. Bár 7 ága volt, de egyetlen darab az egész. 2Móz 25:31-32 Csinálj gyertyatartót is tiszta aranyból… Hat ág jöjjön ki oldalaiból; három gyertyatartó-ág az egyik oldalból, és három gyertyatartó-ág a másik oldalból. 2Móz 25:36 egy darab tiszta aranyból legyen verve az egész. Ahogyan az egyetlen mécstartónak több ága volt, úgy Istennek egyetlen Szelleme van, de sokféle a munkája és a hatása. Jel 4:5b hét tűzlámpás ég vala a királyi szék előtt, amely az Istennek hét szelleme. Ez sem azt jelenti, hogy Istennek hét különböző Szelleme van, hanem az egyetlen Szt. Sz.-nek hétféle munkáját, különböző megnyilvánulását jelenti.

1. Az Úrnak a Szelleme. Az Úr itt JHVH = Jahve. Az Örökkévaló Isten, az Atya. A Szt. Sz. az Atyától való. Úgy mondhatnánk, hogy a mécstartónak ez a tengelye, aminek a tetején van a legfelső mécses. E tengelyből jön ki a 2x3 = 6 ág, ami arra a 6-ra mutat, amit az Ige felsorol a Szt. Sz.-ről. Hogy milyen az Úr Szelleme azt 3 párban részletezi. 1. pár: bölcsesség és értelem szelleme. 2. pár: tanács és hatalom szelleme. 3. pár: az Úr ismeretének és félelmének szelleme. Vegyük ezeket sorra!

2. Bölcsességnek Szelleme

Ki a bölcs? Az, aki olyan józan, célszerű döntést tud hozni, ami hosszú távon, még az örökkévalóságban is jónak bizonyul. Ehhez viszont ismerni kell mindazt, ami összefügg a döntésünkkel. Sőt nemcsak a múltat és a jelent, még a jövőt is ismerni kell. De erre ki képes? Csak az egyedül bölcs Isten! ? (Róm 16:27), Akinek a bölcsessége Ézs 40:28 szerint végére mehetetlen!

1Kor 2:11b az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Szelleme. Vagyis Isten bölcsességét csak a Szt. Sz. ismeri, és csak Ő képes közvetíteni. Ezért nevezi az Ige Őt a Bölcsesség Szellemének. J. Kr. bölcs volt. Rajta a bölcsesség Szelleme nyugodott. Az embernek annyi bölcsessége van, amennyit Istentől kap. Isten bölcsességét közli az Igében is. Aki az Igét megveti, az nem lehet bölcs.

Jer 8:9b Íme, megvetették az Úr szavát; micsoda bölcsességük van tehát nekik? Az Igét csak akkor értjük meg, ha a Szt. Sz. a bölcsesség Sz.-e megvilágosítja.

3. Értelemnek Szelleme

Az értelem hasonlít a bölcsességhez, azért van azzal párban. De különbség is van köztük. Az értelem jó ítélőképességet, jó megkülönböztető képességet jelent. A dolgok, történések, folyamatok megértését. Helyes belátást, és a gonosz elkerülését. Jób 28,28: az Úr félelme a bölcsesség, és a gonosztól való eltávolodás az értelem.

Ki az értelmes? Egyedül Isten, és akit Ő ezzel megajándékoz a Szt. Sz., az „értelem Szelleme” által. A legélesebb elméjű ember sem értelmes, és nem bölcs a Szt. Sz. nélkül. Mikor Dávidot felkenték, 1Sám 16:13 az Úrnak Szelleme Dávidra szállt, és azt mondták róla: 1Sám 16:18 értelmes és szép ember, és az ÚR vele van. Az újonnan született hívő emberekről pedig ez van megírva: 1Kor 2:16 Bennünk pedig Krisztus értelme van. Ef 1:7-8 szerint az Ő kegyelmének gazdagságát nagy bőséggel közölte velünk minden bölcsességgel és értelemmel.

4. Tanácsnak Szelleme

Az embernek szüksége van tanácsra és tanácsadóra. Péld 15:22 Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács. Hiábavalókká lesznek, azaz meghiúsulnak, hasztalanokká lesznek. Nem mindegy, hogy ki ad tanácsot, milyen tanácsot fogadunk meg. Péld 19:21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg. Ezért mondja Dávid az ellenségei felől: Zsolt 5:11 Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által. Az Úr tanácsa ott van az Igében, de csak a Szt. Sz. által, a tanácsnak Szelleme által értjük meg.

Döntéseinkhez kérjük az Úr tanácsát! Józsué idejében Izrael vezetőit a gibeoniták megtévesztették. Békét kötöttek velük, holott az Úr ezt nem akarta. Azért történt, mert Józs 9:14 szerint az Úr tanácsát nem kérték.

Hála legyen Istennek, hogy bármely helyzetben felfohászkodhatunk, és a Szt. Sz. eszünkbe juttatja az Igét, az Úr tanácsát.

5. Hatalomnak Szelleme

A hatalom erőt, hősiességet, vitézséget, bátorságot jelent. 2Tim 1:7 Mert nem félelemnek szellemét adta nekünk az Isten; hanem erőnek… szellemét. Ez a tanács Szellemének a párja. Ugyanis az Úr tanácsának a véghezviteléhez bátorság és erő kell. A magunk ereje és hatalma ahhoz nem elég. Emlékezzünk Péterre! Mennyire bizonygatta, hogy az Úrral kész tömlöcbe menni, sőt meghalni is, de a saját erejéből csak arra futotta, hogy megtagadja az Urat. Pünkösdkor azonban megkapta a Szt. Sz.-et, az erő és hatalom Szellemét, és utána már kész volt meghalni az Úrért.

6. Az Úr ismeretének Szelleme

Itt nem észbeli ismeretről van szó, hanem személyes, bensőséges megtapasztalás által szerzett ismeretről. 1Móz 4:1 ismeré Ádám az ő feleségét Évát, aki fogad vala méhében. Olyan ismeretről, amikor együtt járunk, együtt élünk az Úrral.

Mikor az Úr azt mondja: Nem ismerlek titeket, azt jelenti: nincs veletek bensőséges, élő kapcsolatom! A Szt. Sz. és J. Kr. igazán és bensőségesen ismeri az Atyát. Máté 11:27 az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú akarja megjelenteni. 1Kor 2:11b az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Szelleme.

Amikor a Fiú a földön járt, kijelentette az Atyát. Amikor elment a földről, azért küldte el a Szt. Sz.-et, hogy kijelentse az Atyát. A Szt. Sz. sok mindent kijelent, felfed azért, hogy megismerjük az Atyát és a Fiút = élő közösségben legyünk!

7. Az Úr félelmének Szelleme

Ez a párja az Úr ismeretének, mert minél jobban megismerjük az Urat, annál inkább féljük Őt. És minél jobban féljük, annál inkább megismerjük. Ha valakinek csak észbeli ismerete van Istenről, akkor még nincs benne istenfélelem. Sőt, az ilyen ismerettől az ember felfuvalkodik. De az igazi, a Szt. Sz. általi ismeret alázatossá és istenfélővé tesz.

3.) Az istenfélelem nagyon fontos!

Azt olvastuk a 3.v. elején: És gyönyörködik az Úrnak félelmében. J. Kr., Akin az Úr Szelleme nyugodott, gyönyörködött az Úr félelmében. J. Kr. félte az Istent, az Atyát. Ez a félelem nem olyan, mint az ördögök rettegése, hanem tiszteletteljes meghajlás és hódolat Isten előtt. Akaratának teljesítése minden áron!

Azt olvastuk az elején, hogy a Szt. Sz. a bölcsesség Szelleme. A bölcsességről pedig meg van írva: Zsolt 111,10 és Péld 9,10 A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. Péld 1:7 Az Úrnak félelme feje a bölcsességnek. Kezdete és vége!

A mindennapokban is kétféle félelem van. Az egyik összeszedetté, hatékonnyá tesz. Ilyen az Úr félelme is. A másik a bénító stressz, szorongó félelem. Az Úr félelme nem a kárhozattól, pokoltól való félelem, nem az üdvösség elvesztésétől való félelem. Ha a hívő ettől szorong, fél, az káros. Az Úr félelme olyan, hogy ha az ember még remeg is, amikor meglátja, hogy miből kell megtérnie, lesz hozzá ereje.

Még néhány Igét idézek az Úr félelméről.

Zsolt 19,10 Az Úr félelme tiszta, megáll mindörökké.

Péld 16:6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól. Péld 14:16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól. Nem elég a bűneink eltörlése. Attól meg kell szabadulnunk az Úrnak félelme által.

Péld 8:13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése. Zsid 1:9 Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot. Nem elég az igazságot szeretni, a gonoszt gyűlölni kell. (Nem a gonosz embert, hanem a gonoszságot!)

Befejezés:

A Messiáson, a közénk jött, emberként megjelent Úr J. Kr.-on megnyugodott Isten Szelleme. Az Atya felkente, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdesse, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsa, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessen és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássa a lesújtottakat, hogy hirdesse az Úrnak kedves esztendejét. A Szt. Sz. Rajta és Benne is bölcsességnek és értelemnek, tanácsnak és hatalomnak, az Úr ismeretének és félelmének szelleme volt. Urunk gyönyörködött az Úrnak félelmében.

Adjunk hálát Istennek, és értékeljük igen nagyra, hogy nekünk is ugyanezt a Szt. Sz.-et adta, hogy be tudjuk tölteni az elhívatásunkat. Hogy bölcsek és értelmesek legyünk, hogy az Úr legyen a tanácsadónk és erőnk. Hogy bensőségesen ismerjük az Urat, és féljük Őt. Ámen.